Esztergom
Esztergom fejlett iparú iskolaváros
Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi kistérségben, kikötőváros a
Duna folyam partján és igen kedvelt idegenforgalmi célpont. A mintegy 30000
lakosú város festői környezetben, a Dunakanyar nyugati kapujában
fekszik. Magyarország egyik legrégibb települése; 1001 újév napján itt
koronázták meg az első magyar királyt: Szent Istvánt, ez a hely volt
évszázadokon keresztül az ország fővárosa. A magyar
művelődés több nagy személyisége állt kapcsolatban Esztergommal:
Vitéz János érsek, Mátyás humanista kancellárja, Balassa Bálint, ki a vár
falainál szerzett halálos sebet, és itt merengett a Bazilika lábainál élete
alkonyán Babits Mihály. E muzeális értékekben gazdag város kulturális
intézményeivel jelentős szellemi és regionális központ. Számos
középiskolája mellett 2008. január 1-től az Esztergomi Hittudományi
Főiskola mellett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Kara
képviseli a magyar katolikus felsőoktatást.
|
Vitéz János
1408-ban született Zrednán (Körös megye),
elszegényedett nemesi családból. 1433-ban Zsigmond császár és király
udvarában már kancelláriai jegyzőként dolgozott. 1437-ben Habsburg
Albert királyi főjegyzője, illetve zágrábi őrkanonok lett.
1443-ban váradi préposttá, 1445-ben pedig Hunyadi János közbenjárásával
váradi püspökké nevezik ki. 1454-ban V. László teljhatalmú kancellárja,
1457-ben azonban fogságba vetették össze-esküvés vádjával. Szabadulását
követően Hunyadi Mátyás egyik legfőbb támogatója lett: sokat tett
megválasztásáért, illetve a magyar korona Bécsből való
hazahozataláért. 1465-ben nevezték ki esztergomi érsekké, akkor alapította
meg a pozsonyi egyetemet is, az Academia Istropolitana-t. 1470-ben Vitéz
szembefordult Mátyás politikájával, a felkelők vezére lett Janus
Pannoniussal. 1471-ben a magyar trónra hívták Kázmér lengyel herceget.
Mátyás azonban leverte a főúri összeesküvést, Vitéz Jánost fogságra
vetette. A humanista főpap a következő évben, 1472. augusztus
9-én hunyt el Esztergomban.
|
A kar küldetésnyilatkozata
Mai világunkban, amelyet a tudomány és a technológia
gyorsuló fejlődése jellemez, meggyőződéssel valljuk
az igazolt tudás, az értelem és a hit változatlan egységét. Ezen a
rendszeren belül a kultúra ad méltóságot az ember életének, aki Krisztusban
találja meg a teljességét. Követve a felsőoktatási törvény és a
katolikus egyház felsőoktatásról szóló útmutatását, karunk
tevékenységének célját az emberiség javára szolgáló tudás terjesztésében, a
kutatás eredményeire támaszkodó oktatásban és nevelésben jelöljük meg.
Mindez azt jelenti, hogy feladatunknak tekintjük:
az oktatás
minőségével a társadalom és az egyház által kívánt kimagasló szint
elérését, a Római Katolikus Egyház által is képviselt örök emberi értékek
figyelembevételével;
a hallgatók
képességeinek megfelelő, ösztönző tanulási feltételek melletti
fejlesztését, kiteljesítését;
a magas színvonalú
oktatás elősegítését, valamint a tudományos munka megkönnyítését,
felhasználva a regionális, nemzeti és nemzetközi tudományos és konzultációs
kapcsolatokat.
|
